Cikk a Búvárból

Megjelent a Természetbúvár 2011/5-ös számában. A címlapfotó is a cikkhez kapcsolódik, sajnos nem én készítettem. Külön ablakban kinyitva a cikk nagyítható:

Nő a hóvastagság Praebichlben

Kedves Sítáborosok!

Napról napra nő a hóvastagság Praebichlben. Remélhetően január végére már a legjobb körülmények között síelhetünk. Élő képeket ITT nézegethettek, vagy a jobb oldalon a látogatott blogok linkek között. Ha még van ismerősötök, aki esetleg jönne, akkor időben szóljatok, mert már csak 5 hely kiadó. Emlékeztetőül egy fotó tavalyról:

A témáról bőbebben ITT olvashatsz!

Fenyők

Karácsony közeledtével ismét a fenyők kerülnek a középpontba. Sajnos a sok népies név miatt, nagy a zűrzavar fenyőügyben. Az ezüstfenyő kivételével, a többit nem saját nevén "köszöntik".

1. A leggyakoribb karácsonyfa a fehérfenyőnek nevezett jegenyefenyő. A tűlevél fonákján 2 fehér sáv található.

2. A vörösfenyőnek nevezett fa, az a lucfenyő. Ez a meleg lakásokban, jóval hamarabb hullatja egyesével álló, rövid, szúrós leveleit.

3. A valódi vörösfenyőt nem díszitik, annál az egyszerű oknál fogva, hogy az egyedüli fenyőfajunk, amely télre lehullatja leveleit.

4. Az erdei fenyőt sem használjuk karácsonyfának, a törzse vöröses, ezért helyenként ezt is "vörösfenyőzik". Tűlevelei hosszúak.

5. Az ezüstfenyő, az valóban ezüstfenyő, elég ritka...és ez a legdrágább.

Geminida meteorraj, szerdán

Szerda estére várható a Geminida meteorraj maximuma, szerencsés esetben több tucat hullócsillagot láthatunk. A Geminidák idén december 14-én 21 órakor éri el maximumát, de az azt megelőző, illetve követő napokban is sok hullócsillag tűnik fel az égen. Sajnos az észlelést befolyásolja az erős holdfény és az esetleges felhőzet, ám akinek kedve, ideje és meleg sapkája van, az ne kímélje magát, hiszen aki "hullócsillagot" lát, annak a kívánsága teljesül. Részletek ITT.

Mit ebédelt Mátyás király?

1443 - 1490. Ez a két szám jelzi Mátyás király életének két igen fontos pillanatát. Az első számhoz közeli időben valószínű anyatejet ivott, majd később juh, vagy tehéntejet. Aztán ahogy nőtt megismerkedett a sűlt kakasmellel, salátalevessel, kenyérrel, sajtokkal. A legkorábbi magyar étkezést bemutató beszámolók, az ő idejéből valók. Ezekből kiderül, hogy szerették a válogatott, finom ételeket, amelyeket kézzel fogyasztottak. A vadhús és halak elkészítése mellett gondot fordítottak a kovászos kenyér elkészítésére, jellemző volt a fűszerezés (szegfűszeg, gyömbér, bors, fahéj stb. - ez a gazdagság egyik jele volt, hiszen a fűszereket messziről hozták). Aztán az étkezés végén (netán alatt is?) elfogyasztottak egy kupa bort, sőt még fagyi is szerepelt az étlapon.
Ami azonban biztosan hiányzott az asztaláról, az a pityókatokány és a sült krumpli mellett, a töltött paprika, a paradicsomleves és a vinettás kenyér, mert ezeket a növényeket Amerikából hozták Európába és csak jóval később kerültek be az étkezési kultúránkba. Sőt abban is biztosak lehetünk, hogy az említett fagyi sem csokoládés, sem vaníliás nem lehetett, mert ez utóbbi növényeket (a kakaót és vaníliát) is csak 1492 után kerültek Európába.

Vanília. Mátyás király nem ismerte.

Dohány. Amerika "ajándéka" az oda vitt betegségekért. Mátyás nem szívhatta szárított leveleit.

Mit ehettek elődeink?

Vajon szerette-e István király a pityókatokányt? Hát a paradicsomlevest? És a zöldborsófőzeléket? És Mátyás király szürcsölgetett-e reggelente kávét? Netán cigizett is valamelyikük? És vajon melyikük szerette jobban a vinettás kenyeret és a túrós puliszkát? A válaszokat hamarosan megismerhetitek :)

Csillagásszunk!

A télnek nagy előnye, hogy sokkal több érdekes, könnyen azonosítható csillagkép látszik. Hátránya, hogy hidegben kell őket nézegetni...Koszta Zoltán kolléga e hónapi ajánlóját alább olvashatjátok:


"A hónap kétségkívül legérdekesebb eseménye a december 10-én bekövetkező teljes holdfogyatkozás. Van ennek egy kis szépséghibája, ugyanis vidékünkről csak a fogyatkozás vége látható. 16.30 körül, amikor a Hold felkel, már a teljes fogyatkozás maximumának fázisában lesz. Még kb. 25 percig (16.57) marad így, majd a félárnyék fázisa következik 18.18-ig. Este fél nyolc körül a Hold teljesen kibújik a Föld árnyékából. Mivel az esemény kezdetekor még csak szürkülödik, érdemes fényképezőgépeket előkészíteni.
Ilyenkor figyelhetjük meg a Geminidák (Ikrek) meteorrajt, ez minden év december 7–17. között jelentkezik, de idei maximuma december 14-re várható. Sajnos, ennek a megfigyelésnek is van szépséghibája. A telihold épp az Ikrek csillagkép környékén tanyázik, ezért a halványabb meteorok nem lesznek láthatóak. 
Végül pedig egy üstökös jelenlétéről is beszámolhatunk: a C/2009 P1 (Garradd)-üstökös ebben a hónapban eléri napközelségét és maximális fényességét, miközben pontosan észak felé mozog a Hercules csillagképben. December 23-ai perihéliuma idején fényessége eléri a 7,5 magnitúdót, így reméljük, az esti égbolt látványos égitestje lesz."
A fentiekhez még hozzátenném, hogy az esti, éjszakai égbolton a legfényesebb "csillag", az nem más mint a Jupiter bolygó. Kellemes időtöltést!

Ismét a Nyírben

A mai szabadnap jó ok volt arra, hogy kiszaladjak pár órára a természetbe és mivel néhány diák dolgozatot készít a Nyírről, ezért adott volt a helyszín. Csodálatos napsütés, fagyott víztükör, szélcsendes idő fogadott. Na és persze zöld küllő, egerészölyvek, őzek. A fagy miatt lehetőségünk volt bemenni a többi évszakban bevethetetlen apró víztükröket is, igaz kétéltűekkel :) nem találkoztunk, csupán egy szerencsétlenül járt vízisikló került szemünk elé. Néhány fotó ízelítőképpen:

 A "nagymadár" nem akart közelebb engedni magához

 Eltaposott vízisikló

Bakancs 

 Ölyv (toll)

 Balról jobbra a csapat: Para Eszter, Mózes Janka, Füstös Zsuzsa, Banica-Solymosi Irisz

 Ha állatot nem is sokat, de nyomot annál többet láttunk, találtunk

 C-vitamin bombából beettünk: homoktövis

 Éger

Jégbefagyott növények

 Versenyfutás az "anyósülésésért" :)))

 Árny(nyak)

Befagyott a Rétyi-tó

Tavaszi emlék

Katicák után légykeresőben

Hová tűnnek télen a legyek? Pontosabban a legismertebb légyfaj: a házi légy. Nem mintha nagyon hiányoznának a szúnyogokkal együtt, de azért foglalkoztat a dolog. A hétvége jó lehetőség volt arra, hogy megkeressem őket. Az első korhadó fa kérgét lefejtettem és már meg is jött a válasz. Behúzódtak telelni védett helyre. Elsősorban  fák kérge alá...Egy fátyolka téli álmát is megzavartam.

Amúgy rövid életűek, 2-3 hét alatt a természetben elpusztulnak, de a meleg, téli lakásban, ha felébrednek ez az idő 2-3 hónap is lehet. Egyébként hihetetlen gyorsasággal szaporodik, alig néhány órát tölt pete állapotban, majd 5 napig nyűként "gusztustalankodik", hogy aztán 5 napos bábélet után kifejtett légyként fejtse ki tevékenységét. Egy nőstény természetesen igen sok petét rak.

Élet a kéreg alatt

Hová tűntetek katicák?

És nem csak ti, hanem a nyár sok kedves élőlénye: a pillangók, szöcskék, békák. Nyomotokba eredek, lássuk merre vagytok.
Mivel több faj is tartozik családba (közel 100!), én a hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata) nyomába eredek. Az tény, hogy a nőstények tavasszal rakják petéiket, tehát ők áttelelnek valahol. Amúgy a petékből már egy hét múlva előjönnek a lárvák, amelyek köszönő viszonyban sincsenek a katicabogár kifejlett formáival. Ezek igen mohó étkűek, a levéltetveket fogyasztják. Aztán bebábozódnak. Majd megjelenik a hétpettyes. És ősszel eltűnik újra. Bebújik a fák kérge alá, a földbe, meleg, szélvédett helyre, valahová ahol túlélheti a telet. Aztán tavasszal, ahogy melegedik az idő előjön és szaporodik. Ezt követően az állatok elpusztulnak, őszre már csak az új nemzedék tagjai maradnak. Tehát, ha minden szerencsésen alakul, akkor kb. 1 évet élhet a katicabogár.
Az idei év rovara: a hétpettyes katicabogár

ez is katica...lárva

a legtöbb ember nem szereti a rovarokat, bogarakat...a katica a szerencsés kivételek közé tartozik

Láttad a Sünit?

Mivel gondolom kevesen jutnak hozzá a Süni folyóirathoz (2011/4), ezért a Szent Anna-tóról és környékéről szóló cikkemet megpróbálom olvashatóvá tenni (pdf.ből csavartam át, ha valaki tud jobbat örömmel megfogadom tanácsát). Remélem nagyítható és olvasható. 

A címlap

Bőcsködés...

A mai Székely Hírmondóban jelent meg az alábbi cikk. Mivel gondoltam nem mindenki olvassa a lapot, ezért ide "bőcsködtem". Annyit még hozzátennék, hogy mától a könyv az Ex Libris (Olt utcai) könyvesboltban is megtalálható, fellapozható. (A könyvről bővebben ITT)

A háromszéki tanintézmények névadói

Írta: Dombi Helga2011. november 16. szerda, 09:27

Hiánypótló kiadvány összeállítására vállalkozott Köllő Zsolt Ágoston sepsiszentgyörgyi tanár, akinek nemrégiben jelent meg a háromszéki tanintézmények (iskolák, óvodák) névadóinak rövid bemutatását tartalmazó könyve.

Az Iskoláink névadói című könyv szerzője a megye több településén is tanított, ekkor ébredt rá arra, hogy a tanintézmények névadói jobbára ismeretlenek számára. Öt éve határozta el, hogy magáncélra összegyűjti a vonatkozó adatokat, aztán rájött, közérdeklődésre is számot tarthat a kiadvány.
Kérésünkre a szerző néhány érdekességet is megosztott: Benedek Elek nevét több tanintézmény is viseli, az egyetlen élő személyről elnevezett tanintézmény a zágoni Szabó Kati Óvoda, a „legidősebb” az ozsdolai iskola névadója, Kún Kocsárd, a mikóújfalusi iskola névadóját, Fejér Ákost a szerző személyesen is ismerte, a 97 személyiség között csupán hat nő szerepel. A névadások zömére a kilencvenes évek elején–közepén került sor, a kötet megjelenése óta két újabb tanintézmény lépett ki a névtelenségből.
A 136 oldal terjedelmű könyvet a szerző saját fotóival illusztrálta, borítótervét Botos Attila (Gojó) készítette, és Rabocskai László tanár (ő is besegített a gyűjtésbe) látta el előszóval.

Aszteroida Földközelben

Kedden, november 8-án greenwich-i idő szerint 23 óra 28 perckor lesz hozzánk a legközelebb a 2005YU55 elnevezésű aszteroida. A szikla, mely a szakemberek szerint nem jelent veszélyt ránk nézve, ekkor mintegy 325 ezer kilométerre lesz a Földtől.

A 400 méter átmérőjű aszteroida mozgását folyamatosan figyeli a NASA. 

A YU55 gravitációs hatása elhanyagolható lesz a Földre nézve, és nem hat ki sem az árapály változásra, sem semmi másra. Ezt megelőzően utoljára 1976-ban járt ekkora objektum ilyen közel a Földhöz, de a tudósok nem tudták pontosan belőni az áthaladás időpontját. Legközelebb 2028-ban kerül sor a mostanihoz hasonló randevúra.

Koszta Zoltán

Három új elem a periódusos rendszerben!

Nincs kémia Mendelejev (Dimitrij Ivanovici Mendeleev) nélkül. És főleg az ő táblázata, az elemek periódusos rendszere nélkül.

Mendelejev

Táblázatát sokan (talán mindenki aki valaha tanult kémiát) ismeri, ám azt talán kevesebben tudják, hogy táblázatának eredeti alakjában sok elemnek csak a helye szerepelt, ám létezésüket előre megjósolta. Az utóbbi években felfedezett elemek, mind mesterséges, ún. transzurán elemek.

A periódusos rendszer, itt "csak" 109 elemmel

A most jóváhagyott elemeket, már több mint 15 éve ismerik, de mivel nagyon rövid élettartamuak és csak speciális körülmények között állaíthatóak elő, ezért elismertetésük és névadásuk hosszabb folyamat.

110 - Ds (Darmstadtium) - nevét arról a német városról (Darmstadt) kapta ahol a szupernehéz elemek kutatásával, előállításával  foglalkoznak.

111 - Rg (Roentgenium) - a világhírű német fizikusról - Röntgenről - az X-sugás felfedezőjéről nevezték el.

112 - Cn (Copernicium) - a heliocentrikus világkép megalkotójáról, Kopernikusz lengyel csillagászról nevezték el.

Röntgen és Kopernikusz (most már elemek is...)

Erőss Zsolt a Mikóban

Erőss Zsolt erdélyi előadókörútja során a tegnap a Székely Nemzeti Múzeumban tartott előadást, ma délután pedig Brassóban tart. A kettő között ma 1 órától rendhagyó földrajzórát tartott a Mikó dísztermében. A díszterem kicsinek bizonyult, pedig próbáltuk "titokba" tartani az előadást és csak néhány beavatott osztály "kapott" meghívót. A szerencsések, akik végighallgathatták az előadást meggyőződésem, hogy felejthetetlen élményekkel tértek haza. A Lhotse-ra indulásról már ITT a blogon is beszámoltam. Erőss Zsoltról bővebben ITT olvashattok. 

A mai nap képei:

Fotó (4 és 5): Majos Andrea

Film:

http://www.facebook.com/ahoparductalpraall

http://ahoparductalpraall.blog.hu/

A gímszarvas

A nálunk élő legnagyobb növényevő, a gímszarvas. A megtermett hímek 400-500 kilósak is lehetnek. Párossujjú patás állat, kérődző, legfőbb jellegzetessége a hímek (bikák) fején található agancs. Őshonos állat, nem véletlen, hogy számos regében, történetben, mesében szerepel. A szarvasbőgés elsősorban ősszel, párzási időszakban hallható.

Csontváza

Gímszarvas bikák a Hargitában (ahogy Arnold látta)

 Szarvasok Bálványoson (ahogy én láttam)

Szarvas közelebbről...

 Szarvas (ahogy Kinga látta :(

Vége