2014. november 8., szombat

Erdővidék egy nap alatt

Kezdjem a beszámolót azzal, hogy a legjobb szervezés mellett is igen keveset lehet látni egy nap alatt Erdővidékből, hiszen minden településen van valami látnivaló, híres ember, botanikai érdekesség, történelmi nevezetesség. Az utak sajnos nem segítik a busszal, autóval közlekedőket, no de azért sikerült pár dolgot meglátogatnunk.
Legelőször az unitárius templomot Nagyajtán.  Köszönet Fekete Levente, tiszteletes úrnak az átfogó történelem leckéért!

 Örömmel álltam volt tanítványom, Tóth Levente kőbe vésett vezérei előtt.


 Mesélő múlt.

 Kriza János emlékszobája.

 Váratlan meglepetés, köszönet érte Csáki (Lőrincz) Katalinnak és segítőinek.

 Erdővidék múzeumában Hoffmann Edit vezetett, hasznos információkkal, érdekességekkel látott el. A Múzeum "sztárját", Mastodon Anancus Arvernensist, sajnos nem fotózhattuk. Csontjai lenyűgözőek.

 Ebédeltünk.

 Aztán továbbmentünk, Kisbacon fele. A kéz tulajdonosa: Benedek Elek.



A kirándulás végére a bodvaji Vashámor maradt és egy kis dobostortaopál-keresés (limonit és opál váltakozása adja a kedvelt sütemény nevét).

Köszönet a HKA (Háromszéki Közösségi Alaptványnak) a támogatásért!

2014. október 26., vasárnap

Az év madara - 2015

Idéntől Romániában is megválasztják az év madarát. Javaslatomat a Román Ornitológusok Szövetsége és a Bioplanet folyóirat karolta fel, szavazni ez utóbbi facebook oldalán lehet. Az idei (jövő évre esélyes) 5 madárfaj más-más kategóriába tartozik, de közismert, mondhatom, hogy talán  a kuvik kivételével népszerű fajok.

A jelöltek Szavazni ITT lehet.  :

1. fehér gólya 





2. egerészölyv



3. kuvik



4. tőkés réce



5. füsti fecske

2014. szeptember 29., hétfő

Torockó és környéke

Ha az odavezető út hosszát nem számítom, akkor nyugodtan leírhatom, hogy kis helyen, rövid idő alatt nagyon sok látványos, ritka, szép hely megtalálható, bejárható, elérhető. Hogy melyek ezek? Nos, nekünk ezeket sikerült bezsúfolnunk két napba:
 Tordai sóbánya

 Tordai-hasadék
 Alulról és felülről is bejártuk

 Székelykő (átfestettük...:)

 Torockó

 Torockószentgyörgy

És közben őzek, őszi kikerics, kecskerágó, varjúháj, őszirózsa...





2014. szeptember 12., péntek

Székelyföld tetején

 Nincs kételyem, hogy a blog követői mindannyian tudják, hogy Székelyföld teteje, azaz legmagasabb pontja a Madarasi-Hargita, 1801 méteres pontja. Odajutni nem túl nehéz, Ivó felől aszfaltút, Szentegyháza felől kisautóval is járható erdei út vezet fel a telepre (sipálya, menedékház, panziók), ahonnan félórányi gyaloglás után lehet elérni a csúcsot. A könnyű út számos turistát vonz, a csúcson számos emlékjel is áll. A kilátás szép, kár, hogy a környező domboldalak többségén az erdők helyett friss vágások, bozótosok jelentik a növényzetet.
 Erdő. Meghagyva és kitermelve.

 Luc és boróka.

 Turulmadár (kerecsensólyom) és székely zászló.



 Jelek. Kopjafák. Oszlopok.

 Vörös- és feketeáfonya.
 

 Egy kis segitség, "a mit látunk a környéken?" kérdésre.

 Andezit. Vulkánok nyomán.

 A telepen a rókák otthonosan mozognak.

 Naplemente a Hargitán.

 Róka-portré.


Vulpes vulpes.