2014. szeptember 12., péntek

Székelyföld tetején

 Nincs kételyem, hogy a blog követői mindannyian tudják, hogy Székelyföld teteje, azaz legmagasabb pontja a Madarasi-Hargita, 1801 méteres pontja. Odajutni nem túl nehéz, Ivó felől aszfaltút, Szentegyháza felől kisautóval is járható erdei út vezet fel a telepre (sipálya, menedékház, panziók), ahonnan félórányi gyaloglás után lehet elérni a csúcsot. A könnyű út számos turistát vonz, a csúcson számos emlékjel is áll. A kilátás szép, kár, hogy a környező domboldalak többségén az erdők helyett friss vágások, bozótosok jelentik a növényzetet.
 Erdő. Meghagyva és kitermelve.

 Luc és boróka.

 Turulmadár (kerecsensólyom) és székely zászló.



 Jelek. Kopjafák. Oszlopok.

 Vörös- és feketeáfonya.
 

 Egy kis segitség, "a mit látunk a környéken?" kérdésre.

 Andezit. Vulkánok nyomán.

 A telepen a rókák otthonosan mozognak.

 Naplemente a Hargitán.

 Róka-portré.


Vulpes vulpes.

Nincsenek megjegyzések: