Szucsáva város nem nyűgözött le, de a megyei körút alatt láttam néhány szép és érdekes dolgot.
Marginea település a fekete kerámiájáról híres. A gyerekek énekeltek, táncoltak...
Mindenhol írott tojás fogadott.
Készül a cserépedény.
A suceviţa kolostor...
...udvarán mély kút...
...oldalán állatokat ábrázoló festmények.
A verseny résztvevőit a kirándulás napján, az Ilona panzióban látták el...
...ahol nyuszik...
...és népviseletbe öltözöttek is voltak.
A Világörökség része...
...a kelet "Szixtuszi-kápolnája"-ként emlegetett, 1488-ban épített Voroneţ kolostor.
Itt a lényeg a hátom mögött látható "voronet-kék" frissen rekonstruált képeken, freskókon van.
Ortodox szokás, a gyertyaégetés: élőkért, holtakért (a gyertyát helyben kell megvenni...)
1 megjegyzés:
Szucsáva valóban vegyes lakosságú volt, a polgármestert is rotációval választották meg régen, egy német, egy magyar, egy román,
"A magyar királyok a tatárok ellen a Szeret folyó partján újabb magyar telepesekből álló határőrvonalat telepítettek: a mai Szucsávától Bákóig a Szamos völgyéből, délre pedig a Székelyföldről származókat. A magyarokon kívül a magyar királyok jelentős számú németet is telepítettek Moldvába. A kereskedelmi utak mentén számos városi jellegű település alakult ki. A legrégibbek Bákó (Bacau), Jászvásár (Iaşi), Németvásár (Târgu Neamţ), Karácsonkő (Piatra-Neamţ), a Duna torkolatánál fekvő Kilia (románul Chilia) és a Dnyeszter menti Dnyeszterfehérvár (románul Cetatea Albă) voltak.
Megjegyzés küldése