A visszafordíthatatlan tavasz egyik újabb döntő bizonyítéka került ma - szerencsére nem alá, csak - a talpaim elé. Két földigiliszta gondoskodott a jövő földigiliszta nemzedékről. Bár himnős állatok (azaz a női- és hím szaporítósejtekkel is rendelkeznek) mégis kölcsönösen termékenyítik meg egymást. E folyamat fontos epizódja a nyeregnek nevezett résszel való összetapadásuk. Ennek váladéka a párzás után egy tokká alakul és ebben maradnak a megtermékenyitett peték. Bár a látvány nem biztos, hogy mindenkit lenyűgöz, mielőtt eltaposnátok a hasonló "párocskákat", gondoljatok arra, hogy hozzánk hasonlóan ők is élőlények, ráadásul az ember számára az egyik leghasznosabbak. A talajban szerves anyagokat bontanak, járataikkal segítik a talaj szellőző- és vízelnyelő képességét, forgatják a talajt
és nem ők rágják meg a növények gyökerét, leveleit . Jelentőségükre már Darwin is rámutatott.
Az általam végzett kisérlet szerint életösztönük erősebb, mint a szaporodási ösztönük, mert a legkisebb érintésre szétváltak és villámgyorsan behúzódtak járataikba.
Melyik a lány? Melyik a fiú?
Duzzadó nyergek
Egyetlen rossz mozdulat...és "szétröppentek"
1 megjegyzés:
Nahát, gratula, mindig is el akartam kapni egy ilyen akciót, de még sosem volt szerencsém...
Megjegyzés küldése