A szentgyörgyieknek biztosan nem tudok újat mondani a Besenyői tóról, de gondolom kerül 1-2 ember az olvasók között, aki távolabbról kacsintgat felénk és a hosszú út porát lemosná egy...tóban. Lehet az akár a besenyői tó is, bár igényeseknek inkább a tó körüli sétát, a közeli erdő meglátogatását és az Óriáspince tetőre való felkapaszkodást ajánlanám. Hogy miért érdemes letérni Maksánál, vagy átdöcögni Angyalosnál. Hát azért, mert...:
...kiülhetsz a dombtetőre, s onnan nézhetsz szerte szét...
...s hallgathatod a tó felől fújó szellő lágy neszét...
...vagy köszönhetsz a kökörcsinnek...
...esetleg a meténgnek...
...az ő neve viszont kakasmandikó (neki is köszönhetsz)...
...Felismerheted valamelyik ismerősöd házát (Vagy talán épp a tiedet?! :)...
...Köszönhetsz, hogy: Békesség Istennek!...
...Megnézheted a szomorú fűzeket Dálnaki portája előtt/alatt...
...Locsizhatsz, ha mégis úgy döntessz...
...Halászni is szoktak engedéllyel...és az nélkül...
...Megnézheted ívás idején a halakat közelről...
...Erdei vöröshangyákkal is találkozhatsz, ha inkább az erdei sétát választod...
...Felbandukolhatsz az Óriáspince tetőre...
...Ott szétnézhetsz, hiszen lehet épp valami buli van...
...Láthatsz békákat is, de ne a combjukat edd...
...hanem inkább vigyél magaddal egy darab kolbászt, egy finom, paprikás szalonnát, egy fej vörös hagymát és egy jó pityókás házi kenyeret (csergét és faragott szekrényt is vihetsz, de nem muszáj...:) hiszen egy ilyen fárasztó nap után jól esik mindez. Egy sör előtt (18 év alattiak ezt nem olvashatják)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése