Praebichl harmadszor

Alig húsz kilométerrel a cél előtt, úgy tűnt, hogy helyesebb lett volna a gördeszkákat, vagy a bicikliket bepakolni, de aztán két kanyar után ismét bebizonyosodott, hogy Praebichl "az valami más". Minden kilométer után emelkedett az út melletti hóréteg és megérkezve már örömmel nyugtáztuk, hogy idén sem lesz hiányunk hóban. Nem is volt.

 Deszka vagy léc? - többeknek ez volt a kérdés :)

 Függetlenül a hóvastagságtól, ha az idő engedi (minusz 4-5 fok) a hóágyúk dolgoznak. Így lesznek használható sípályák még márciusban is.

 Hó' volt, hó' nem volt...Hát vót! 

 Végállomás.

Kilátópont: innen figyeltem a legelésző zergéket.

 Csoportkép a Polsteren.

 Két út áll előttem...balra meredek, jobbra hosszú.

 

 

 

 A mi buszunk.

"Ufót lát a Yeti, micsoda mázlija van neki"