Erőss Zsolt a Mikóban

Erőss Zsolt erdélyi előadókörútja során a tegnap a Székely Nemzeti Múzeumban tartott előadást, ma délután pedig Brassóban tart. A kettő között ma 1 órától rendhagyó földrajzórát tartott a Mikó dísztermében. A díszterem kicsinek bizonyult, pedig próbáltuk "titokba" tartani az előadást és csak néhány beavatott osztály "kapott" meghívót. A szerencsések, akik végighallgathatták az előadást meggyőződésem, hogy felejthetetlen élményekkel tértek haza. A Lhotse-ra indulásról már ITT a blogon is beszámoltam. Erőss Zsoltról bővebben ITT olvashattok. 

A mai nap képei:

Fotó (4 és 5): Majos Andrea

Film:

http://www.facebook.com/ahoparductalpraall

http://ahoparductalpraall.blog.hu/

A gímszarvas

A nálunk élő legnagyobb növényevő, a gímszarvas. A megtermett hímek 400-500 kilósak is lehetnek. Párossujjú patás állat, kérődző, legfőbb jellegzetessége a hímek (bikák) fején található agancs. Őshonos állat, nem véletlen, hogy számos regében, történetben, mesében szerepel. A szarvasbőgés elsősorban ősszel, párzási időszakban hallható.

Csontváza

Gímszarvas bikák a Hargitában (ahogy Arnold látta)

 Szarvasok Bálványoson (ahogy én láttam)

Szarvas közelebbről...

 Szarvas (ahogy Kinga látta :(

Vége

Beszámoló a Transzfogarasi útról

Hát nekünk kellett. Úgy kellett nekünk! A hajnali sötétségben és hidegben, még jócskán félálomban, reggel 7-kor találkozott a csapat a Sugás áruház előtt. 12 évestől 72 évesig, minden korosztály jelentkezett: Köllő Zsolt tanár úr osztályának nagy része, öt db. IX. A-s és az Erdélyi Kárpát Egyesület másfél busznyi tagja várta a két buszt. (Capitaly buszok voltak, ezt csak azért írom, mert a tanár úr felhagyta, hogy úgy írjuk meg a beszámolót, hogy részletes legyen, minél több tudományos információval.) Tehát a buszok 7 óra 13 perckor indultak el, és – teljesítményükhöz képest – teljes gőzzel száguldottak velünk a Fogarasi-havasok felé. Az út rendkívül izgalmas volt, pláne a hátsó sorban ülő üvegező hatodikosoknak.A Transzfogarasi úton felfelé menet a sofőrbácsink úgy döntött, nem kockáztat a csúszós úton, tehát kedves utasok, kérjük önöket, fáradjanak ki a buszból, öltözzenek jó vastagon fel, mert a hőmérséklet értékei jó mélyen a 0 Celsius-fok alá süllyedtek, és vágjanak neki ennek az 5 km-es útszakasznak. A szintkülönbség 300 m, helyenként másfél centi hó és erős nyugati szél. Ígyhát elindultunk. A csapat rövid időn belül felfedezte, hogy a szerpentineket „ki lehet kerülni”, úgyhogy a köztük emelkedő sziklákon és egyéb sziklás-füves-havas helyeken folytattuk utunkat. Néhányszor megálltunk pulóvert le- és felvenni, és egyszer enni is, de az sem volt hosszú idő, mert a jéghideg szél a szájunkhoz fagyasztotta a fém termoszt. Mielőtt elértük volna a menedékházat (mindenki már alig várta a forrócsokit, mert azért elég nehéz volt még azt a két km-t legyalogolni úgy, hogy közben egy termosz csészéje ráfagyott és lógott a szájakon), találtunk egy-két jégcsaplelőhelyet, ahol akkora „tesszaigák” is voltak, mint egy ember. A fiúk felszerelkeztek ezekkel a japán harcművészeti eszközökkel, és egészen a házig cipelték magukkal. A menedékház 2030 (2028) m-en helyezkedik el (attól függ, hogy a pincétől vagy a földszinttől számoljuk), a Bâlea-tó mellett. A banda fele maradt az első forrócsoki után is a házban, mi meg, az aktívabbik réteg, felmentünk a Capra (Zerge)-nyereg feléig. Azért csak addig, mert akkora nagy fene-köd volt, hogy alig láttunk ki mögüle. Ott a kezünket a szívünkre tettük, elénekeltük a székely-himnuszt és megettük a „csúcscsokit”. Bónusz-track-nak a tanár úr előadott egy olasz áriát, amit az egészen tátott szájjal hallgattunk. A házhoz visszaérve megittuk a második rend forrócsokit, majd elindultunk lefelé. Visszaúton kis csapatunk még kisebb csapatkákra vált le. Egyik keresztbe a hegyen, másik végig az aszfaltúton, harmadik (ezek voltunk mi) éppenséggel ahogy jött, s az utolsó 100 méteren felvett a másik busz, mert útjukba akadtunk. Érkezésünk után nemsokkal egybegyűlt a tömeg, felültünk immár a saját buszunkra, aztán három és fél óra múlva megérkeztünk Szentgyörgyre. 

Nagyon jó kirándulás volt, következőkor is jövünk, Tanár úr!

Írták: Demeter Réka és Kopacz Hanna

Eredeti szöveg: www.szekelymikokollegium.ro

Transzfogaras

Őszi túrára készülődtünk, a rossz idő miatt halasztottunk...aztán ez lett belőle. Beszámoló később.

Yellowstone Nemzet Park

Egyik szerencsés ismerősöm nemrégiben a világ legrégibb nemzeti parkjában sétálgatott és figyelmembe ajánlotta a természet eme remek munkáját. Egyetlen bejegyzésben nehéz az ott található érdekességeket, látnivalókat leírni, de talán néhány fotó segít felkelteni az érdeklődést. Híres gejzírjeiről, hőforrásairól és a park területén található egyéb geotermikus jelenségekről. Itt található az egyik leghíresebb gejzír, az Öreg Hűséges. Grizzly medvék, farkasok, szabadbölénycsordák és jávorszarvasok is lakják. Nevét a Yellowstone folyóról kapta. Történetéről bővebben ITT.

Havazik a Bâlea tónál

Bár a héten tapasztalt meleg és jó idő miatt, elég nehéz szívvel halasztottuk el a hétvégi autóbuszos kirándulást, úgy tűnik mégis csak bölcs döntés volt az "időjósok" szavára hallgatni: jelen pillanatban igen rossz idő van a tónál és havazik (http://www.jurnalul.ro/webcam/cabana-b-lea-55.html). Remélhetően jövő héten már ilyen vagy még jobb időnk lesz :)

Iskoláink névadói

Mivel van néhány közös dolgunk az alábbi bloggal: http://www.iskolaink.blogspot.com/, gondoltam figyelmetekbe ajánlom.

Brazilok a Szent Anna tónál

A hétvégi "kanapékeresőink" (www.couchsurfing.org) igen messziről, Caxias do Sulból érkeztek. A nagyváros Brazília dél-keleti részén található, Rio Grande do Sul államban (a térképen pirossal jelölve).

Mint a legtöbb brazíl, ők is portugálul beszélnek. Néhány érdekesség velük, illetve lakhelyükkel kapcsolatosan:

- sötétedés után nem járnak ki a házaikból, nagyon rossz a közbiztonság

- náluk jelenleg tavasz van és a nyár közeledik :)

- havat ritkán látnak, a leghidegebb télen sincs 0 Celsius foknál hidegebb

- minden délben 1 és 3 óra között megáll az élet, bezárnak az üzletek, gyárak, iskolák, az emberek családjukkal ebédelnek

- imádják a focit, de nem hallottak Puskásról

- mivel náluk ismeretlen a vonat, ezért ragaszkodtak hozzá, hogy Bulgáriában és Romániában (ezt a két országot látogatták meg ezzel az útjukkal) csak ezzel a közlekedési eszközzel utazzanak

Caxias do Sul

A férfi (nevezzük Sándornak) a világhírű Iguazu-vízesés melletti településen született. 

Az Iguazu-vízesés

A nő (nevezzük Kamillának) fontosabbnak tartja, hogy ő "gaucho", mint azt, hogy brazíl. Kedvenc csapata mérkőzésén is előbb a "gaucho-hímnuszt" énekelik. 

A szombati körúton elvittük őket Csernátonba és a Szent Anna-tóhoz.

Örömömre a brazil pénzeken (a papírpénzen is) nagyszerű állatok találhatók és a cserekereskedelem lehetőséget biztosított, hogy gyűjteményemet gazdagítsam a lent látható 2 reálossal.