2010. március 28., vasárnap

Szavazás 3.

2010. március 28., vasárnap


Harmincketten (32) válaszoltatok arra a kérdésre, hogy melyik növénnyel nem találkozhatunk a Bodoki havason? 21-en (65%-ék) helyesen tudtátok, hogy erdélyi hérics nincs. A többieket a havason sétálva lefotóztam bizonyítékként :):



Hóvirág 1.


Hóvirág 2. 


Erdélyi májvirág



Aranyveselke

A fentieken kívül még sok szép és érdekes növény vár fotózásra.


Mocsári gólyahír



Odvas keltike



Salátaboglárka (Szentgyörgy-saláta)



Ikrás fogasír


Martilapu


Tavaszi csillagvirág


Farkasboroszlán


Pirosló hunyor

2010. március 23., kedd

Fel a Bodoki-havasra!

2010. március 23., kedd


Az egyik megszokott, tavaszi kedvencem a Bodoki-havas (1194 méter).

Középen a csúcs

A hegység közel van, hosszú, de nem túl nehéz a túra, csodálatos virágmezők vannak (hogy milyenek, arról később, előbb lássuk mit hoz a szavazás :). A vonatos megközelítése jó. Leszállhatunk Bodokon, Málnáson vagy Málnásfürdőn, úgyis délre felérünk a csúcsra (feltéve, ha nem a délutáni vonattal közelítettük meg :)))


Már fel is értünk...

1. Bodokról - végigvonulunk a falun, ahol az első komolyabb elágazásnál jobbra térünk (ha a jelt nem látjuk, érdeklődjünk) majd a széles erdei úton felmegyünk a tetőig. A Zoltán forrásnál (a csúcs közelében) van víz. Előbb is van, de az az úttól picit bennem, ha valaki nem tudja nem talál rá.


Minden víz az Oltba vezet

2. Málnásról - nagyon meredek kaptatóval indul a túra, ezért inkább ereszkedni jó erre. A Kincsás és Herec vára is útbaesik. Nem kell túl látványos dologra gondolni, de a figyelmes szem észreveszi az egyszervolt vár köveit.


Vár állott, most kőhalom

3. Málnásfürdőről - át a falun, balra át a síneken, végig a Száldobos patak mellett, majd jobbra neki a hegynek (a beinduló jelzést elég könnyű elvéteni).


A patakon való átkelés minden évben szedi "áldozatait"

 Innen elég jó a jelzés, a reggeli az Egricskőnél igazi (hatalmas jelzés van festve rá).


Az Egricskő (Prédikálókőnek is nevezik)


A csúcsról jó időben nagyon szép a kilátás !


A hegységben fellelhető egyik korai, szép növényünk, a mérgező farkasboroszlán. 

A többi növényről majd egy későbbi írásban olvashattok. Jó időt, kellemes túrázást!

2010. március 20., szombat

Megjöttek a gólyák!

2010. március 20., szombat


Úgy tűnik nincs visszaút. Sándor, József és Benedek elhozták a meleget :) Holnaptól hivatalosan is itt a tavasz. Én a csempekályhát elzártam...A mai kellemes meleget még izgalmasabbá tette a hír, hogy Háromszékre is megérkeztek az első gólyák. Bővebben a gyurgyalagok honlapján olvashattok. Egy tavalyi gólyás képpel kívánok mindenkinek jó melegedést!



2010. március 18., csütörtök

Szent László és a Tordai-hasadék

2010. március 18., csütörtök


A legutolsó közvéleménykutatásra nagyon sokan tudtátok a helyes választ. 33-an nyertetek fődíjat, ti továbbra is naponta nézhetitek a blogot. Teljesen bérmentesen, tegyem hozzá. A 7 hibásan válaszoló látogatónak is megkegyelmezek, így ők is hasonló elbánásban részesülnek :) Valóban Szent László nevéhez fűződik a Tordai-hasadék kialakulásának története, a menekülő király után "meghasadt" a hegy, így üldözői nem tudták tovább követni őt. (több legenda is van, ezekről bővebben ITT olvashatsz).
A szavazásért cserébe néhány fotó, amit a nyáron készítettem.


A Balika barlang (története izgalmas, a fenti linken erről is olvashatsz)


Az Élelt-torony és Hili odú


A Hesdát pataknak nagy szerepe volt a hasadék kialakításában



A Tordai - hasadék


Úgy tűnik "pihentagyúak" is jártak a szorosban


Híd a Hesdát patakon


A Hesdát-patak magasból (jobb oldalt az ösvény)



A bejáratnál az EKE egykori menedékháza



A Hili-odú

2010. március 17., szerda

A "székely" bölény útja

2010. március 17., szerda


A Székely Nemzeti Múzeumban található egy kitömött bölény. Az európai bölény egykor teljesen kipusztult élőhelyéről (pontosabban kipusztították, az utolsó példányt nálunk majd 200 éve lőtték le valahol Gyergyó/Udvarhely? környékén), ezzel a fajjal tehát már sem szabadon, sem állatkertben nem találkozhattok. A mai "európai" bölények néhány megmaradt állatkerti példányból amerikai bölény "vérfrissítéssel" kerültek ismét "forgalomba". Hogy mikét került a mi "székely" bölényünk a múzeumba? És mióta vívja harcát az őt rágó molyokkal? Ezekre a kérdésekre kaphattok választ az alábbiakban.


A "székely" bölény

Valamikor az 1800-as évek végén Lengyelországban lőtték le szegényt. Aztán az orosz cár (talán a Milleniumi ünnepségekre) elküldte Ferenc József császárnak, aki egyben Magyarország királya is volt. Ő Budapesten a Magyar Természetrajzi Múzeumnak ajándékozta. Megjegyzendő, hogy összesen 3 bölény került akkor a múzeumba. A "székelyt" 1913-ban a Székely Nemzeti Múzeumnak ajándékozták. Az 1914-es leltári könyvben már szerepel.


Ajándék - ez áll a bölény neve mellett (ára 5000 korona)

Közben a molyrágta szőrzetét megfoldozták, egyes leírások szerint hiúzbőrrel (én megtappintottam...lehet inkább báránybőr :).


Megviselt bundáját megfoldozták párszor...

A másik kettő, ami Magyarországon maradt, valamelyik Világháború során elpusztult, elégett. Csak a "miénk" maradt. Igy kitömve már több mint 110 (vagy 120 éve) áll.  Ha a múzeumba jártok - most éppen Gábor Áron rézágyúját megnézni - akkor ne feledkezzetek a bölényről sem.


Ez bizony, Bison (mégpedig Bison bonasus)

Összefoglalás: Lengyelországban lelőttek egy bölényt, amit az orosz cár az osztrák császárnak ajándékozott, aki magyar királyi minőségében megpödörte bajszát és a Magyar Nemzeti Múzeumnak adta megőrzésre. A bölény később Erdélybe jutott és ma Romániában található a Székely Nemzeti Múzeumban. Nincs neve, én "székely" bölénynek neveztem el.


Köszönet Boér Hunornak a sztoriért :)

2010. március 16., kedd

Március 15, Sepsiszentgyörgyön (képekben)

2010. március 15., hétfő


Zászlók a szélben


Tavaszi sáfrányok a hó alatt


Kokárda az oszlopon


Kankalinok a kertben


Gábor Áron...fel van virágozva


Vitézek


Székely leányok a padon (az enyémek :)))


Az idei szónokverseny győztese, egykori tanítványom, Albert-Nagy Ákos (a képen a Királykőn egy őzlábgombával)




Sepsiszentgyörgy, 2010. március 15.

2010. március 14., vasárnap

Nyergestető

2010. március 15., hétfő

A Kézdivásárhelyt Csíkszeredával összekötő úton, Csíkkozmás és Kászonújfalu között található 895 méter magasságban a Nyergestető, a Háromszéki medencét és a Csíki medencét összekötő átjáró történelmi nevezetessége. Neve számunkra szorosan összecseng az 1848-49-es szabadságharccal.


Kopjafák Nyergestetőn

A jelentős eseményt Kányádi Sándor versben örökítette meg. Én mindig autóval jártam itt, ezért túraútvonalat nem tudok ajánlani, de meglátogatását az odavezető út, az ottani táj és a történelmi emlék miatt is javasolom.


Az utóbbi években sok, új emlékjel került a nyeregbe

Itt védte Tuzson János és csapata Alcsíkot az osztrák és orosz sokszoros túlerőben levő katonákkal szemben, 1849 augusztus 1-én. A hősök tiszteletére emlékmű áll a nyeregben. Az emlékmű avatásán Tuzson János személyesen is részt vett. 1897-ben történt az esemény.


In memoriam 1848-1849





Tuzson János (1825 - 1914)

2010. március 11., csütörtök

Só show Tordán

2010. március 12., péntek



Sóba vájt történelem

Az elmúlt néhány hónapban kétszer is volt szerencsém Tordán (Potaissa) járni és ezen alkalmakkor nem csak átutazó vendég voltam. Először a Hasadékot jártuk be a családdal (erről majd máskor fogok írni), a múlt héten  pedig a Sóbánya látványa nyűgözött le. 


Sólerakódás

A bejáratot már a központban tábla jelzi, de az ottaniak mind útbaigazítanak, ha netalán nem találnátok meg a helyes útat :). A belépő 10 lej "nagyoknak" és 5 lej a gyermekeknek. 


A bánya egyik érdekessége, a Sziget


Oda is le lehet menni...

Érdemes körbejárni a termeket, liftezni az üvegliftben, leülni a fűtött padokra, lépcsőket taposni (inkább lefele az Urak lépcsőjén...:) és megcsodálni Rudolf (Szent Miklós) aknáját, Gizella tárnáját, Terézia bányájának teraszát és Ferenc József  galériáját. 


"Feszedezek" a sófolyóson

A felújítással új bejárata is lett a létesítménynek (Dörgő - Durgau). A bánya érdekes történetét ITT olvashatod. Kattints ide ha fotókat szeretnél látni a régi időkből.

.A bányászok oltára. Itt imádkoztak, mielőtt a mélybe ereszkedtek
A bányászok oltára a sóbányában

Sókristályok I.

Sókristályok


A látvány mellett még "ezért" is érdemes meglátogatni: "A sóbánya levegőjének magas páratartalma, egyenletes hőfoka, abszolút allergén-, kórokozó mikroorganizmus- és pormentessége, valamint a kedvező koncentrációjú NaCl aeroszolok kétségtelenül gyógyító hatással van a légzőszervi megbetegedésekre. A felszín alatti mikroklíma elsősorban az asztmásoknak, allergiásoknak, légúti gyulladásos betegeknek ajánlott, de egészséges pácienseknek - sportolóknak, dohányosoknak, szmogot szívó városlakoknak- is jót tesz egy ilyen környezetben megtett séta."