Machu Picchu

Azt hiszem a blog követői közül nincs olyan személy, aki ne csodálta volna már meg fényképen, filmen a Peruban található inka romvárost, és azt is tudom, hogy néhányan már személyesen is megcsodálhatták a világ jelenlegi 7 csodájának egyikét. A mostani bejegyzés azonban Jef Cramer nagyszerű fotójára hívná fel figyelmeteket, amely segítségével igazi sétát tehettek a romvárosban.
Ajánlom, hogy "célozzatok" a nagyítóval a város fölé emelkedő Huayana Picchu ("fiatal csúcs")-ra, és biztosítalak, hogy meg fogtok lepődni.
Kellemes barangolást!
http://www.gigapixelperu.com/Welcome.html

Világvége !? Már megint...

Igazából nem foglalkoznék ezzel a témával a blogban, de mivel többen kérdeztek és a sajtóban is sajnos nagyobb teret szánnak az "ügynek", mint kellene, egy bejegyzés erejéig rászánom magam.
Tény, hogy én várom a december 21-ét, mert akkor már csak hármat kell aludjak, hogy megjöjjön az Angyalka :) és, mert ez a nap a téli napforduló ideje, és ettől a naptól kezdve egyre rövidülnek a hosszú, sötét délutánok és hosszabbodni kezdenek a nappalok.
A huszonegyedikével kapcsolatos összes többi hír azonban a sötétségről, energia-eltolódásokról, fotonokról, becsapodó kisbolygókról úgy gondolom, az esti mese felnőtteknek kategóriába tartoznak. Mondom ezt azért is, mert túl sok világvége elmaradt már az elmúlt években, elég csak a biztosra mondott 2000-re gondolni.
Én az alábbi cikkben leírtakban hiszek...aztán majd beszélünk Karácsonykor :)
http://www.mcse.hu/egyesuleti_hirek_2012/20121115-a-vilagvege-elmarad.html

Iskolanévadók és Cimbora Baróton

A tegnap este 6 órától Baróton "léptem" fel az Iskoláink névadói könyvvel, valamint Farkas Kingával közösen bemutattuk a Cimborát is. Örömömre sokan eljöttek, úgy érzem sikeres volt a találkozó. Köszönet Demeter Zolinak a rendezvény megszervezéséért és a képekért.

 Olvasom Cimbi naplóját

Dedikálva...:)

Még egy pici Skócia...

A Skóciába (illetve az oda és visszaúton) készült képeket újranézegetve rájöttem, hogy még kimaradt ez-az. Megpróbálom pótolni. 

 Biciklik kölcsönzésre várva. Luxemburg.

 Calais...útak a kompra.

 A mobilszálláson az ablakokat nem lehet kinyítani, a vendégek biztonsága és egészsége :) érdekében.

 Ez a pénz csak átmenetileg volt nálam. Pedig a gyűjteményemben lett volna a helye, hiszen rajta van Darwin képe, a hajója (Beagle), tudományos munkáját jelképező mikroszkóp, madár, növény. Csak picit drága...

 A york-i katedrális kitekintő kőszobrai.

 Ablak ugyanott.

 Egy a közel 800-ból. A királyi címert azok az üzletek fölé tehetik ki, akik királyi felhatalmazás alapján árut szállíthatnak a királynő, az edinburghi herceg, vagy a walesi herceg udvarába. Udvari szállítóknak nevezik őket. A hagyomány gyökere a középkorba nyúlik vissza.

Órát vegyenek! Márkás órát, 11 400 fontért (kb. 64 000 lej !). Volt ennél drágább is...

 Szent Margit Bibliája az Edinburgh-i vár kápolnájában (a tájékoztatóban is kiemelik a magyar színek - piros,fehér,zöld - jelenlétét a borítón (üveg).

 Kulcsok. A királynő is engedélyt kér a várba való belépéshez. Mégis csak Skóciában vagyunk !

 Eresz.

 A szív egy börtön, a Tolboth helyét jelöli. A skótok nagyokat köpnek a kövekre (Hearth of Midlothian)

 Cigiskosár teteje.

 Hol az őr? 

 A munka dicséri mesterét. Kovácsoltvas kapu.

 Turistaösvény vízelvezető árokkal. 

Lakókocsi park. Táblánként közel 100 lakókocsival. Igazi labirintus...

Honvéd kúti tokány

Szombaton történt. Kellemes időben kisétáltunk a Honvéd kúttól alig 200 méterre és készítettünk egy finom pityóka tokányt. 

 Indulásra készen. Hoppá, nincs gyufánk ! Köszönet Lajos ! :)

 Készül a tokány. Anna hagymát vág.

 Zsuzsa krumplit hámoz és szalonnát aprít.

 Janka és Andi a kolbászokat aprítják.

 A fiúk fát (helyesebben ágacskákat gyűjtögettek)...és elkészült a tokány.

 Gergő.

 Norbi és Gellért.

 Norbi.

 Janka is belekavart.

 Ősz.

 Mind elfogyott. Igaz közben segítségek érkeztek.

 Anna-Villő és Hanga.

 Balázs.

 A lányok. Itt még Eszter sem tudta eltakarni az arcát.

 Színek.

 Hetedikeseket fotózni tilos! Iringó.

A Debren. 

 Kincső, Iringó és Janka.

Erdősödik Bíróné pusztája.

A fiúk még csak vizet és üdítőt isznak. 

Keresztényhavas

Vasárnap a "Babatúra mozgalom" a Keresztényhavasra indult. Talán, ha azt írom, hogy Pojána, már többen rájönnek miről beszélek, hiszen a Keresztényhavas elnevezés nem mindenkinek "ugrik" be egyből. Lassan a "baba" szó is több értelmet nyer, hiszen a 38 résztvevő között a gyerekek (és természetesen babák) mellett ott voltak a szülők, keresztmamák (apák), segítők, serpák, idősek, meg néhány alkalmi vendég is. Szóval jó társaság verődött össze, amihez a csodálatos időt is hozzáadva, igazán kellemes túrában volt részünk. Igaz, hogy a jelzett turistaösvényt feláldozták a síelés oltárán, de remélhetően hamarosan kijelölnek majd egy új utat a gyalogosoknak, mert bizony néhányszor meghűlt a vér ereinkben, amikor a széles úton a porban keresgélő gyerekek mellett védőfelszerelésben elsuhant egy-egy biciklis. A túra röviden: indulás autóval Sepsiszentgyörgyről Brassó Pojánára (1000 m), majd a Kanzel parkolóból felmentünk gyalog a Julius Römer menedékházig (1620 m). Itt reggelizés, pihenés...és irány a csúcs (1799 m). Itt rajtunk kívül elég sok ember volt, mert a felvonó irgalmatlanul szállítja őket. Az út visszafele ugyanaz volt, csak most a menedékháznál még többet pihentünk, napoztunk. 1600 méter szintkülönbséggel a lábunkban indultak hazafele. Kellemes nap volt!

 Ősz a Keresztényhavason.

 A Bucsecs látványa a Römer menedékháztól.

 Mesterséges.

 A felvonó télen megkérdőjelezhetetlenül hasznos, de most valahogy nem örültünk neki.

Pár kanyar s fent vagyunk... 

 A Nagykőhavas és a Csukás (hátul balról) a csúcsról.

 Csúcsközelben.

 Eligazítás.

 Anna-Villővel 1799 méteren :) (a felső képen az az ember szegedi...azt mondta)

 Ősz van, gondolta a hulló levelekről...(pedig csak a postástáska esett le az emeletről)

Csoportkép. Valaki mindig lemarad.

 Lefele is visszanéztünk...

 ...majd lenéztünk.

 Aztán a menedékháznál mindent megettünk.