Vasárnap a "Babatúra mozgalom" a Keresztényhavasra indult. Talán, ha azt írom, hogy Pojána, már többen rájönnek miről beszélek, hiszen a Keresztényhavas elnevezés nem mindenkinek "ugrik" be egyből. Lassan a "baba" szó is több értelmet nyer, hiszen a 38 résztvevő között a gyerekek (és természetesen babák) mellett ott voltak a szülők, keresztmamák (apák), segítők, serpák, idősek, meg néhány alkalmi vendég is. Szóval jó társaság verődött össze, amihez a csodálatos időt is hozzáadva, igazán kellemes túrában volt részünk. Igaz, hogy a jelzett turistaösvényt feláldozták a síelés oltárán, de remélhetően hamarosan kijelölnek majd egy új utat a gyalogosoknak, mert bizony néhányszor meghűlt a vér ereinkben, amikor a széles úton a porban keresgélő gyerekek mellett védőfelszerelésben elsuhant egy-egy biciklis. A túra röviden: indulás autóval Sepsiszentgyörgyről Brassó Pojánára (1000 m), majd a Kanzel parkolóból felmentünk gyalog a Julius Römer menedékházig (1620 m). Itt reggelizés, pihenés...és irány a csúcs (1799 m). Itt rajtunk kívül elég sok ember volt, mert a felvonó irgalmatlanul szállítja őket. Az út visszafele ugyanaz volt, csak most a menedékháznál még többet pihentünk, napoztunk. 1600 méter szintkülönbséggel a lábunkban indultak hazafele. Kellemes nap volt!
Ősz a Keresztényhavason.
A Bucsecs látványa a Römer menedékháztól.
Mesterséges.
A felvonó télen megkérdőjelezhetetlenül hasznos, de most valahogy nem örültünk neki.
Pár kanyar s fent vagyunk...
A Nagykőhavas és a Csukás (hátul balról) a csúcsról.
Csúcsközelben.
Eligazítás.
Anna-Villővel 1799 méteren :) (a felső képen az az ember szegedi...azt mondta)
Ősz van, gondolta a hulló levelekről...(pedig csak a postástáska esett le az emeletről)
Csoportkép. Valaki mindig lemarad.
Lefele is visszanéztünk...
...majd lenéztünk.
Aztán a menedékháznál mindent megettünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése