Bodoki túra, avagy okosabb vagy mint egy ötödikes?

A szombati túrán egy figyelmes ötödikes a következőket élőlényekkel, maradványokkal, nyomokkal találkozhatott. Ha figyelt akár a nevüket is megtanulhatta. Ime dióhéjban a "termés":

 Erdei béka

 Medve nyom

 Fekete harkály

 Hóvirág

 Korpafű

 Szarvas "nyom"

 Sárgazuzmó

 Tányérzuzmó

 Bükk termés ("bikkmakk")

 Acsalapu

 Martilapu

Erdélyi májvirág

Egy túrán természetesen a figyelmen és a fegyelmen kívül semmi más nem lehet kötelező, így aki nem akart előre, hátra, netán lefele nézni, az felpillanthatott az égre, a magasba, a fák koronája fele...

Hóvirág-túra a Bodoki havasokban

Szombaton az osztályommal, pontosabban a vírustámadás maradék túlélőivel, elmentünk a Bodoki havasra hóvirágot nézni. Az idő velünk tartott, a medvék szerencsére nem, pedig Szilárd jóvoltából még riasztó petárdánk is volt (a nyomok alapján előttünk jártak :))) Bodokról indultunk a Zoltán forrásig, majd a csúcs megtekintése után ugyancsak erre sétáltunk vissza. A látott élőlényekről részletesen holnap...

 Ennyi havat találtunk

 Pihenő (14-ből a harmadik :)

 A Zoltán "oázis", jobbra a csúcs

 Vissza az időben

 Csúcsfotó - balról: Zoszi, Gergely
Norbi, Popovics Szili, Babos Kincső, Bănică-Solymosi Irisz, Bartha Orsi, Mózes Janka (takarva), Péter Annamari, Vén-Vinceffy Anna, Jakab Abigél

 Mindent a szemnek...

 Galanthus nivalis

Az itatónál

Viszlát Praebichl!

Még néhány kép erejéig visszaszállok egy kis síelésre.

 A csapat (felnőttek nélkül...)

 Zsuzsa 

 Barni

 Gellért

 Csak szelektíven

 Eisenerz

 Dohányozni tilos!

 Egy(más) szemében

 Hóágy(ú)

 A deszkakerítésen innen :)

 A megérdemelt munka jutalma

Érdekes pillanat: magam alatt vagyok 

 Jég 

Kitekintő

Sízés + gyalogtúra

A negyedik napon úgy döntöttem, hogy a sízés mellé egy kis túrázást is beiktatok, a cél a Polster 1911 méter magas csúcsa volt. Elég sok társ került, kocákként egyenként libegtünk fel a székekkel. Meglepetésemre, a gerincen hatalmas szélvihar tombolt, pár percnyi nézelődés után már rohantunk is vissza, mert félő volt, hogy pár könnyebb "emberkét" elvisz a szél. No, de a látványért mindenképpen megérte fellibegni és gondolom a fiatalabbaknak a nem mindennapi szélerő is felejthetetlen marad.

 Fellibegtünk a Polsterre

A túlsó oldalra is nagyon szép volt a kilátás 

Megcsillant a Nap fénye a kereszten 

Mentettük a menthetőt a "derékig" érő szélben

Még 15 perc... 

A deszkások is élvezték a helyzetet 

 Kilátás lefele

Rálátás a pályákra

Irány a Polster!

Harmadik nap már mindenkinek szabad volt az út a Polsterre. Felfedeztük a pályákat, csodáltuk a nagyszerű panorámát, délután ismét bementünk Eisenerz-be, egy kis lazításra. Az idő ismét nagyszerű volt!

 A csapat egy része

 Középen a kis piros pont Grétike

 Polster

Bal oldalt látható a pálya vége, az alagúttal

Lefele a piros ötösön